A napfogyatkozás akkor következik be, amikor három égitest egy vonalban helyezkedik el, és az egyik eltakarja a másik fényét. A legismertebbek a nap- és holdfogyatkozások. Napfogyatkozáskor a Hold a Föld és a Nap között halad el, árnyékot vetve a Föld felszínére. Holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold között halad el, árnyékot vetve a Holdra.

A napfogyatkozások látványosak, de ritkák. A Földön körülbelül 18 havonta egyszer történik teljes napfogyatkozás, de csak egy keskeny pályán látható. A Hold árnyéka kicsi, és gyorsan mozog. A teljes napfogyatkozás mindössze néhány percig tart. Ezért a napfogyatkozás-vadászok beutazzák a világot, hogy láthassák őket.

A holdfogyatkozások demokratikusabbak. A Föld teljes éjszakai oldaláról láthatók, és órákig tartanak. A teljes fogyatkozás alatt a Hold mélyvörösre színeződik, mert a napfény áttöri a Föld légkörét. Ezért nevezik vérholdnak.

A napfogyatkozások nemcsak szépek. Felhasználták őket a fizika tesztelésére is. Az 1919-es napfogyatkozás megerősítette az általános relativitáselméletet azzal, hogy kimutatta, hogy a Nap gravitációja elhajlítja a csillagfényt. A napfogyatkozások segítenek a csillagászoknak a Nap koronájának tanulmányozásában is, amelyet általában a fényes fotoszféra rejt.