A törzs egy olyan társadalmi csoport, amely nagyobb, mint egy banda, gyakran rokonsági és területi kötelékek kötik össze. A kifejezésnek bonyolult története van. A korai antropológusok a fejlődés egy bizonyos szakaszában lévő társadalmak leírására használták, a banda és az állam között. Ez a keretrendszer mára eltűnt, de a szó továbbra is él. Ma általában egy olyan csoportra utal, amelynek közös származása, nyelve vagy területe van, és amely valamilyen kollektív identitást elismer, gyakran tanácsok vagy főnökök révén.

A törzsek nem egységesek. Vannak, akik egalitáriusok, mások rangsorolt ​​leszármazási vonalakat követnek. Vannak teljesen függetlenek, mások államokon belül léteznek. A kifejezés gyakran vitatott. Gyarmati kontextusokban az adminisztrátorok a törzseket a megosztásra és az uralkodásra használták, olyan identitásokat adva hozzájuk, amelyek korábban nem léteztek. A Közel-Keleten és Afrikában a törzsi hovatartozás politikailag továbbra is kiemelkedő, néha olyan módon, ahogyan azt a gyarmati térképek is segítettek létrehozni.

Közös jellemzők

• A rokonság mint elsődleges szervezőelv.
• Megosztott terület vagy ősi haza.
• Korlátozott hatáskörrel rendelkező tanácsok vagy főnökök.
• Szegmentális szerveződés: a csoportok szétválnak és újra egyesülnek.

A „törzs” szó csak akkor hasznos, ha körültekintően használjuk. Több társadalmat is leír, nem egyetlen típust.