A politikai és társadalmi rend néha drámai sebességgel omlik össze. A forradalom a politikai hatalom eloszlásának, és gyakran a társadalmi és gazdasági struktúráknak az alapvető és viszonylag gyors változása, amely jellemzően tömeges mozgósítással és egy fennálló rezsim megdöntésével jár.

Az angol, amerikai, francia, orosz és kínai forradalmak klasszikus esetek, mindegyiknek megvannak a maga okai, pályái és eredményei. A forradalmak tartós intézményi innovációt eredményezhetnek, vagy az autoritarizmus új formáiba torkollhatnak. Az ideológia, a gazdasági válság és az állam gyengesége gyakran kölcsönhatásban állnak eredetükben.

A történészek vitatkoznak a definíciókról – a változás mértékéről, sebességéről, erőszakosságáról –, és összehasonlítják a forradalmakat a különböző kultúrákban. A koncepciót kiterjesztették a tudományos, ipari és kulturális átalakulásokra is. A forradalmak tanulmányozása feltárja mind a politikai rend esetlegességét, mind a már elkezdődött radikális változások kontrollálásának nehézségeit.

• A politikai hatalom alapvető gyors változása
• Gyakran tömeges mozgósítással és rezsimdöntéssel jár
• Változatos intézményi eredményeket produkál
• Összehasonlító történelmi elemzés tárgya