Az ökológiában a közösség az ugyanazon a területen élő különböző fajok összessége. Magában foglalja a növényeket, állatokat, gombákat és mikroorganizmusokat, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással. Egy tóközösség magában foglalhat algákat, tavirózsákat, békákat, szitakötőlárvákat, halakat és baktériumokat. Egy erdei közösség fákat, cserjéket, madarakat, rovarokat és talajlakó élőlényeket foglal magában. Egy közösség határait a kutató kérdése határozza meg. Egy kidőlt rönk a saját lebontó közösségeként vizsgálható.

A közösségi ökológia azt vizsgálja, hogy a fajok hogyan hatnak egymásra. A versengés, a predáció, a mutualizmus és a parazitizmus alakítja, hogy mely fajok maradnak fenn, és hogy az egyes populációk hány egyedből állnak. Egy közösség összetétele idővel változik a szukcesszió és a zavarás hatására. Egy tűz, árvíz vagy emberi beavatkozás egy közösséget erdőből füves területté, vagy változatosból leegyszerűsítetté tehet. Az invazív fajok gyakran megzavarják a közösségeket azáltal, hogy kiszorítják az őshonos fajokat az erőforrásokért folytatott versenyből.

Kulcsfogalmak

• Fajgazdagság: a jelenlévő fajok száma.
• Fajok egyenletessége: az egyedek eloszlása ​​a fajok között.
• Trofikus szerkezet: táplálkozási szintek a termelőktől a ragadozókig.
• Kulcsfontosságú fajok: olyan fajok, amelyek túl nagy hatással vannak a közösségre.

A közösségek nem rögzítettek. Dinamikus közösségek, amelyek változnak az éghajlat, a zavarok, valamint a fajok érkezése vagy eltűnése függvényében.