1800-ban a világ népességének körülbelül 3%-a élt városokban. Ma ez az arány meghaladja az 55%-ot. Az urbanizáció a városokban élő emberek növekvő aránya. Ezt a vidékről a városba irányuló migráció és a városok természetes népességnövekedése hajtja. Ez az emberiség történelmének egyik legjelentősebb társadalmi átalakulása.

Az urbanizáció az iparosodással jár. A gyárak elcsábítják a munkásokat a gazdaságokból. A városok munkahelyeket, oktatást és szolgáltatásokat kínálnak. De a gyors urbanizáció túlterhelheti az infrastruktúrát. A nyomornegyedek nőnek. A forgalom elakad. A légszennyezés nő. A kormányok küzdenek, hogy lépést tartsanak.

Az urbanizáció következményei

• Gazdasági növekedés és innováció
• Terhelés a lakhatás, a víz és a közegészségügy terén
• Környezetszennyezés és szén-dioxid-kibocsátás
• Társadalmi sokszínűség és kulturális keveredés
• Egyenlőtlenség a formális és informális települések között

Az urbanizáció nem egyenletes. Egyes városok növekedésre számítanak. Mások nem. A brazíliai Curitiba a fenntartható közlekedésről ismert. A nigériai Lagos az informális településekkel küzd. A különbség a politikai akaratban és az erőforrásokban rejlik.