Egy vallási hagyomány felhatalmaz egy személyt szent szertartások elvégzésére, áldozatok vagy szentségek bemutatására, valamint az isteni és a közösség közötti közvetítésre. Ez a személy pap. Ez a szerep számos kultúrában és történelmi korszakban megjelenik.

A papok örökölhetik a hivatalt, kiképezhetik és felszentelhetik őket, vagy karizmatikus elismerés révén válhatnak a papokká. Feladataik közé tartozik a liturgikus vezetés, a tanítás, a lelkipásztori gondozás és a szent helyek őrzése. Egyes hagyományokban a cölibátus kötelező, másokban tiltott. A papi ruházat és szimbólumok jelzik a nyilvános szerepet.

A reformáció kritikái számos protestáns közösséget a megosztott szolgálat modellje felé tereltek, a papi hivatal mégis központi szerepet játszik a katolikus, ortodox, anglikán és más hagyományokban. A nemekről, a cölibátusról és a tekintélyről szóló viták továbbra is folytatódnak. A papság lényegében azt a meggyőződést testesíti meg, hogy bizonyos cselekedetekhez különleges felhatalmazás szükséges.

• Szent szertartások felhatalmazott végrehajtója
• Közvetít isteni és emberi között
• A hagyomány által képzett és elkülönített
• Liturgikus és lelkipásztori feladatokat lát el