Egy patkány megnyom egy kart, egy gyerek megoszt egy játékot, egy vezető felemeli a hangját egy megbeszélésen. A viselkedés egy élőlény bármilyen megfigyelhető cselekvése vagy reakciója. A pszichológia ezt kezeli az elme és a környezet megértésének elsődleges adataként.

Bizonyos viselkedések reflexívek; a legtöbbet a tanulás, a célok és a kontextus alakítja. A behavioristák egykor azt hangsúlyozták, hogy csak a külső cselekvések számítanak; a későbbi megközelítések visszaállították a gondolatok és érzések szerepét, miközben továbbra is azt mérték, hogy az emberek és az állatok mit tesznek valójában. A gyakoriság, az intenzitás, az időtartam és a latencia mennyiségi mutatókat biztosít.

A viselkedés megváltoztatását célzó beavatkozások – szokásformálás, terápia, szervezeti ösztönzők – akkor sikeresek, ha megváltoztatják a cselekvést fenntartó feltételeket. A leírás megelőzi a magyarázatot: a viselkedés bekövetkezésének idejének és helyének gondos megfigyelése gyakran feltárja azokat az eszközöket, amelyek módosíthatják azt. Ebben az értelemben a viselkedés a pszichológiai elképzelések kiindulópontja és végső próbája is marad.

• Megfigyelhető cselekvések és reakciók
• A tanulás és a kontextus alakítja
• Frekvencia, intenzitás és időzítés alapján mérve
• A legtöbb gyakorlati beavatkozás célpontja