A velő az agytörzs legalsó része, amely a gerincvelővel van összekötve. Ez szabályozza a legalapvetőbb életfunkciókat: a szívverést, a légzést és a vérnyomást.

A velőállományban található neuroncsoportok generálják a légzés ritmusát, és a test igényeihez igazítják a pulzusszámot és az érrendszer tónusát. Az agy és a test többi része közötti érzékszervi és motoros pályák haladnak át rajta, sok közülük átjut az ellenkező oldalra. A velőállomány sérülése gyakran halálos kimenetelű, mivel a légzés és a keringés automatikus szabályozása megszakad.

A velőállományban találhatók a nyelésért, köhögésért, tüsszögésért és hányásért felelős magvak is. Magasabb központoktól kap bemeneteket, amelyek modulálhatják ezeket az automatikus folyamatokat, mégis képes fenntartani az alapvető létfontosságú funkciókat akkor is, ha a magasabb agyterületek inaktívak. Ebben az értelemben az idegrendszer egyik legősibb és nélkülözhetetlen része.

Minden automatikus légvétel és szívverés a velő folyamatos aktivitásától függ.