A proton egy szubatomi részecske, pozitív elektromos töltéssel. Az atommagban helyezkedik el, a neutronok mellett. A protonok száma határozza meg az elemet. A hidrogénnek egy protonja van. A héliumnak kettő. A szénnek hat protonja van. Az aranynak hetvenkilenc protonja van. A protonok három kvarkból épülnek fel: két up kvarkból és egy down kvarkból. Az erős magerő köti össze ezeket a kvarkokat. A protonok a legtöbb atommagban stabilak, de egy szabad proton önmagában is stabil. Nem bomlik el, legalábbis egyetlen általunk megfigyelt időskálán sem.

A protonokat Ernest Rutherford fedezte fel 1917-ben, bár csak később nevezte el őket. A proton szó a görög „first” jelentésből ered, mivel a protonokat az anyag alapvető építőköveinek tekintették. Ez a nézet a kvarkok felfedezésével megváltozott, de a név megmaradt. A protonok körülbelül 1836-szor nagyobb tömegűek, mint az elektronok. Egy proton tömege körülbelül 1,672 × 10⁻²⁷ kilogramm. Az atommagban lévő protonok száma határozza meg a rendszámát, amely meghatározza az elemet. A protonok számának megváltoztatása megváltoztatja az elemet. Egy proton hozzáadása egy nitrogénmaghoz oxigénné alakítja azt.

Proton tények

• Charge. Pozitív, +1,6 × 10⁻¹⁹ C.
• Mass. Körülbelül 1836-szorosa az elektron tömegének.
• Összetétel. Két felfelé irányuló kvark, egy lefelé irányuló kvark.
• Discovery. Ernest Rutherford, 1917.
• Szerepkör. Meghatározza az elemet.

A proton nem ugyanaz, mint a neutron. A protonnak pozitív töltése van. A neutronnak nincs töltése.