Egy atom kettéhasadása és energiafelszabadulás. Ez a maghasadás, az a folyamat, amelynek során egy nehéz atommag könnyebb atommagokra hasad. Amikor egy neutron eltalálja az urán-235 magot, a mag elnyeli a neutront, instabillá válik, és két kisebb magra hasad, két vagy három neutront és nagy mennyiségű energiát szabadítva fel. Ezek a neutronok más uránmagoknak ütközhetnek, láncreakciót okozva. Egy atomreaktorban a láncreakció kontrollált. Egy nukleáris fegyverben kontrollálatlan.

A hasadás energiát szabadít fel, mivel a termékek össztömege valamivel kisebb, mint az eredeti atommag tömege. A hiányzó tömeg energiává alakul az E = mc² képlet szerint. Egyetlen hasadási esemény körülbelül 200 millió elektronvoltot szabadít fel, ami több milliószor több energia, mint egy kémiai reakció. Az atomerőművek hasadást használnak villamos energia előállítására. A láncreakció hője a vizet gőzzé alakítja, ami turbinákat hajt. A hasadás radioaktív hulladékot termel, amely évezredekig veszélyes marad. Ez a hulladék az atomenergia egyik fő kihívása. A másik a biztonság. A csernobili és fukusimai balesetek radioaktív anyagokat szabadítottak fel, és megingatták a közvélemény bizalmát a technológiában.

Hasadási tények

• Definíció. Nehéz atommagok felhasadása.
• Üzemanyag. Urán-235 és plutónium-239.
• Láncreakció. A felszabaduló neutronok további hasadást indíthatnak el.
• Energy. E = mc², a tömeg energiává alakulása.
• Applications. Atomenergia, nukleáris fegyverek.

A maghasadás nem ugyanaz, mint a magfúzió. A hasadás nehéz atommagokat hasít szét. A fúzió könnyű atommagokat egyesít.