A fény csak egy kis része egy sokkal nagyobb családnak. Az elektromágneses spektrum magában foglalja a rádióhullámokat, a mikrohullámokat, az infravörös sugarakat, a látható fényt, az ultraibolya sugarakat, a röntgensugarakat és a gammasugarakat. Ezek mind elektromágneses sugárzások, csak hullámhosszukban és frekvenciájukban különböznek. A rádióhullámok hullámhossza a leghosszabb, méterektől kilométerekig terjed. A gammasugarak a legrövidebbek, kevesebb mint egy pikométer. A látható spektrum, amelyet az emberi szem is képes érzékelni, a kettő között helyezkedik el, körülbelül 400 és 700 nanométer között.

A spektrum minden régiójának megvannak a saját tulajdonságai és felhasználási módjai. A rádióhullámok műsorszóró jeleket és Wi-Fi jeleket hordoznak. A mikrohullámok ételt melegítenek és radarjeleket hordoznak. Az infravörös sugarakat hőként érzékeljük, és az éjjellátó rendszerben használjuk. A látható fény az, amit látunk. Az ultraibolya leégést okoz, és sterilizálásra használják. A röntgensugarak áthatolnak a lágy szöveteken és képet adnak a csontoknak. A gamma-sugarak a legenergikusabbak, amelyeket a nukleáris bomlás és a kozmikus események hoznak létre. A légkör blokkolja a spektrum nagy részét, ezért helyeznek a csillagászok távcsöveket az űrbe. A James Webb űrteleszkóp infravörös tartományban figyel, mert az infravörös sugarak áthaladnak a poron, amely blokkolja a látható fényt.

Spektrum régiók

• Rádió. Leghosszabb hullámhosszak, kommunikáció.
• Mikrohullámú sütő. Radar, fűtés, kozmikus háttér.
• Infravörös. Hő, éjjellátó, csillagászat.
• Látható. Amit az emberi szem lát.
• Ultraviolet. Leégés, sterilizálás.
• Röntgen. Orvosi képalkotás, kristálytani.
• Gamma. Atommagbomlás, a legenergikusabb.

Az elektromágneses spektrum nem ugyanaz, mint a látható spektrum. A látható fény az egésznek csak egy kis szelete.