A racionalizmus szerint az ész a tudás elsődleges forrása. Nem tagadja az érzékszerveket, de azt állítja, hogy az ész olyan igazságokat is képes megragadni, amelyeket a tapasztalat nem. A matematika a modell. Nem kell háromszögeket mérni ahhoz, hogy tudjuk, szögeik összege 180 fok. Be is lehet bizonyítani. A racionalisták úgy vélik, hogy egyes igazságok veleszületettek vagy tiszta gondolkodással felfedezhetők. Descartes, Spinoza és Leibniz a klasszikus racionalisták. Azt állították, hogy az érzékek megbízhatatlanok, és hogy csak az ész nyújthat biztos tudást.

A racionalizmus ellentétben áll az empirizmussal, amely szerint a tudás tapasztalatból származik. Kant megpróbálta szintetizálni a kettőt, azzal érvelve, hogy a tudáshoz mind az értelem, mind a tapasztalat szükséges. Az értelem adja a kategóriákat, amelyek strukturálják a tapasztalatot. A tapasztalat adja a tartalmat. A racionalizmus nagy hatással volt a matematikára, a logikára és a metafizikára. Kritikálták is. Ha az értelem a tudás forrása, honnan tudjuk, hogy melyik érvelés a helyes? A racionalisták azt válaszolják, hogy az értelem önmagát korrigálja. Képes azonosítani és kijavítani saját hibáit. A racionalizmus és az empirizmus közötti vita a filozófia egyik legrégebbi vitája, és a kortárs ismeretelméletben és elmefilozófiában is folytatódik.

Racionalista témák

• Veleszületett ötletek. Bizonyos tudások veleszületettek.
• Dedukció. Az ész levezetheti az igazságokat az alapelvekből.
• Bizonyosság. Az ész kétségtelen tudást nyújthat.
• A matematika mint modell. A geometria módszere a filozófiára vonatkozik.

A racionalizmus nem ugyanaz, mint a racionalitás. A racionalitás az érvelés képessége. A racionalizmus egy filozófiai álláspont a tudás forrásáról.