A nihilizmus szerint az életnek nincs eredendő értelme, célja vagy értéke. A szó a latin nihil szóból származik, ami semmit jelent. Gyakran Nietzsche nevéhez kötik, bár ő nem volt nihilista. A nihilizmust kulturális állapotként diagnosztizálta, Isten halálának és a hagyományos értékek összeomlásának következményeként. Válasza nem az volt, hogy elfogadja az értelmetlenséget, hanem hogy legyőzze azt új értékek teremtésével és az élet igenlésével. A nihilizmus mint álláspont az objektív erkölcsi igazságok vagy kozmikus célok létezésének tagadása.

A nihilizmusnak többféle formája van. Az erkölcsi nihilizmus tagadja, hogy léteznek erkölcsi tények. Az egzisztenciális nihilizmus tagadja, hogy az életnek értelme van. Az ismeretelméleti nihilizmus tagadja, hogy a tudás lehetséges. A metafizikai nihilizmus tagadja, hogy bármi is létezik, vagy hogy csak a semmi létezik. A nihilizmust gyakran a kétségbeeséssel hozzák összefüggésbe, de nem minden nihilista kétségbeesett. Egyesek szerint a jelentés hiánya felszabadító. Ha objektíven semmi sem számít, szabadon megteremthetjük a saját jelentéseinket. Mások szerint a nihilizmus zsákutca, és hogy új értékforrásokra van szükségünk. A nihilizmus és kritikusai közötti vita a modernitás egyik meghatározó párbeszéde.

A nihilizmus formái

• Erkölcsi. Nincsenek erkölcsi tények.
• Egzisztenciális. Az életnek nincs értelme.
• Epistemológiai. A tudás lehetetlen.
• Metafizikai. Semmi sem létezik, vagy csak semmi sem létezik.

A nihilizmus nem ugyanaz, mint a szkepticizmus. A szkepticizmus kétségbe vonja a tudást. A nihilizmus tagadja az értéket és a jelentést.