A tudás több, mint hit. Hihetünk valami hamisban. Hihetünk valami igazban véletlenül. A tudáshoz igazolás szükséges. A standard elemzés, Platón Theaitétoszából, a tudást igazolt igaz hitként definiálja. Tudsz valamit, ha igaz, akkor hiszel benne, és jó okod van rá, hogy higgy benne. Edmund Gettier 1963-ban aláásta ezt a definíciót olyan esetekkel, amikor valaki igazolta az igaz hitét, de még mindig nem tudja. Az egyik esetben Smithnek bizonyítéka van arra, hogy Jonesnak van egy Fordja, és ebből arra következtet, hogy vagy Jonesnak van egy Fordja, vagy Brown Barcelonában van. Jonesnak nincs Fordja, de Brown történetesen Barcelonában van. Smith igazolta az igaz hitét, de nem tudja.

A filozófusok számos választ javasoltak. Egyesek egy negyedik feltételt is hozzáadnak, például a hamis lemmák hiányát vagy a megbízhatóságot. Mások azt állítják, hogy a tudás egy primitív fogalom. Megint mások a figyelmet arra a folyamatra irányítják, amelynek során a hiedelmek kialakulnak. Az externisták szerint az igazolás a tudó környezetével kapcsolatos tényektől függ, nem csak attól, hogy a tudó mihez férhet hozzá. Az internalisták az ellenkezőjét vallják. A vita folytatódik, és a Gettier-esetek továbbra is próbára teszik a tudáselméleteket.

A tudás típusai

• Propozicionális. Tudatában vagyunk annak, hogy valami a helyzet.
• Eljárási. Tudás arról, hogyan kell valamit csinálni.
• Ismerősség. Közvetlen jártasság valamiben.
• Hallgatólagos. Nehezen megfogalmazható tudás.

A tudás nem ugyanaz, mint a bizonyosság. Tudhatsz valamit, és mégis nyitott maradhatsz a felülvizsgálatra.