A demokrácia a nép uralmát jelenti. Athénban, ahonnan a szó származik, a polgárok gyűlésbe gyűltek össze, és közvetlenül szavaztak a törvényekről. A nők, a rabszolgák és a külföldiek kizárásra kerültek. A modern demokrácia többnyire képviseleti: a polgárok tisztviselőket választanak, akik a nevükben hoznak döntéseket. A közvetlen demokráciáról a képviseleti demokráciára való áttérés praktikus volt. A nagy népesség nem tud egy helyen összegyűlni, és az összetett törvényhozás szakértelmet és időt igényel.

A demokráciáknak sokféle formája van. Az elnöki rendszerben a végrehajtó hatalmat a törvényhozástól elkülönítve választják. A parlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalmat a törvényhozás alkotja. Egyes demokráciák arányos képviseletet alkalmaznak, ahol a helyeket szavazati arány alapján osztják el. Mások „a győztes mindent visz” típusú körzeteket alkalmaznak. Minden rendszerben kompromisszumokra van szükség a reagálóképesség, a stabilitás és a méltányosság között. A demokrácia a választásokon túlmutató intézményektől is függ: szabad sajtó, független bíróságok, jogállamiság, kisebbségek védelme. Ezek nélkül a többségi uralom többségi zsarnoksággá válhat.

Alapvető jellemzők

• Szabad és tisztességes választások. Rendszeres, versenyképes és minden választásra jogosult állampolgár számára nyitott.
• Jogállamiság. A törvények egyenlően érvényesek és korlátozzák a kormányzati hatalmat.
• Jogok védelme. Szólás-, gyülekezési, vallási és tisztességes eljárási jog.
• Elszámoltathatóság. A tisztségviselőket a választók vagy más intézmények elmozdíthatják.

A demokrácia nem csupán a vezetők kiválasztásának módszere. Ez egy olyan kötelezettségvállalások összessége, amelyek arra vonatkoznak, hogyan kell a hatalmat gyakorolni és korlátozni.