A kísérleti valószínűség egy esemény bekövetkezéseinek számának és az elvégzett kísérletek teljes számának aránya. Tényleges adatokon alapul, nem elméleten. Dobj fel egy érmét 100-szor. Ha 53-szor fejet dob, akkor a fej kísérleti valószínűsége 53/100, azaz 0,53. Az elméleti valószínűség 0,5. Közel vannak egymáshoz, de nem azonosak.

A kísérleti valószínűség próbáról próbára változik. Végezd el újra a kísérletet, és más eredményt kapsz. Dobj fel az érmét még 100-szor, és lehet, hogy 48 fejet kapsz. A kísérleti valószínűség 0,48. Minél több próbát futtatsz, annál közelebb kerül a kísérleti valószínűség az elméleti valószínűséghez. Ez a nagy számok törvénye.

Kísérleti vs. elméleti valószínűség

• Kísérleti: megfigyelt adatokon alapul.
• Elméleti: egyenlő valószínűségű kimeneteleken alapul.
• A kísérleti változó; az elméleti rögzített.
• Kísérleti megközelítések elméleti jellegűek, több próbával.
• Mindkettőt törtként, tizedesjegyként vagy százalékként fejezzük ki.

A kísérleti valószínűségszámítást akkor alkalmazzák, ha az elméleti valószínűség nehezen kiszámítható. Mi a valószínűsége annak, hogy egy új gyógyszer gyógyít egy betegséget? Nem lehet az alapelvek alapján kiszámítani. Klinikai vizsgálatot végeznek. A kísérleti valószínűség a javuló betegek aránya. Mi a valószínűsége annak, hogy egy gép hibás alkatrészt gyárt? Mintavételt végeznek a gyártósorról. A kísérleti valószínűség a hibaszázalék. A kísérleti valószínűség empirikus. Megfigyelésen alapul. A statisztika alapja. Megmondja, hogy mi történt valójában, nem pedig azt, hogy minek kellene történnie elméletben. A kettő összefügg, de nem ugyanaz. Az elmélet előre jelez. A kísérlet megfigyel. Mindkettő hasznos.