Az írásrendszerek a szöveget újrafelhasználható egységekre bontják. A graféma az írásrendszer legkisebb funkcionális egysége, szerepét tekintve analóg a beszédben szereplő fonémával.

Az ábécékben a grafémák nagyjából betűknek felelnek meg, bár az olyan digráfok, mint az angol sh, önálló grafémaként is funkcionálhatnak. Más rendszerek karaktereket használnak szótagokként vagy morfémákként. A grafémák absztraktak; alakjuk szimbólumokként jelenik meg, amelyek betűtípustól és kézírástól függően változhatnak.

Az ortográfiai reform, az írás-olvasás oktatása és a számítógépes kódolás mind a grafémák egyértelmű elemzésétől függ. A grafémák és fonetikai értékük összekeverése félreértésekhez vezethet az írás és a beszéd közötti kapcsolat tekintetében. A tipológusok graféma-készleteket hasonlítanak össze az írásrendszerek osztályozásakor.

• Az írásrendszer legkisebb funkcionális egysége
• Vizuálisan ábrázolva karakterjelekkel
• Hangokat, szótagokat vagy morfémákat ábrázolhat
• Központi szerepet játszik a helyesírásban és az írás-olvasás tervezésében