Az eredeti művek alkotói ideiglenes kizárólagos jogot kapnak műveik bizonyos felhasználási módjainak ellenőrzésére. A szerzői jog ez a törvényes jog. Irodalmi, művészeti, zenei és bizonyos egyéb szellemi alkotásokra vonatkozik, miután azok kézzelfogható formában rögzülnek. A tulajdonos engedélyezheti vagy megtilthatja a sokszorosítást, terjesztést, nyilvános előadást és származékos művek létrehozását.

A szerzői jog a legtöbb joghatóságban automatikusan keletkezik; a bejegyzés gyakran opcionális, de eljárási előnyöket biztosít. A védelmi idő hosszú – jellemzően a szerző élete plusz több évtized. A lejárat után a mű közkincsgé válik, és szabadon felhasználható. A tisztességes felhasználásra vagy tisztességes felhasználásra vonatkozó rendelkezések korlátozott felhasználást tesznek lehetővé engedély nélkül olyan célokra, mint a kritika, az oktatás és a kutatás.

A digitális korban a jogérvényesítés és a kivételek továbbra is vitatottak. A szerzői jog támogatja az alkotás gazdasági ösztönzőit azáltal, hogy lehetővé teszi az alkotók számára, hogy munkájukat pénzzé tegyék. Ugyanakkor a túlságosan széles vagy hosszú védelem akadályozhatja a további kreativitást és a hozzáférést. Ezen érdekek közötti egyensúly továbbra is formálja a jogszabályokat és a bírósági döntéseket világszerte.