A feszültség alatt álló kőzetek végül eltörnek. A vetőmag egy olyan törési felület, amely mentén a két oldalon lévő kőzettömegek egymáshoz képest elmozdultak. A mozgás lehet hirtelen, földrengést okozva, vagy lassú és folyamatos, mint a kúszás.

A vetőket a csúszás módja szerint osztályozzák: a normál vetők a nyúlást, a fordított és a tolóerős vetők a rövidülést, az eltolódásos vetők pedig az oldalirányú mozgást. A San Andreas-törésvonal egy jól ismert kontinentális eltolódásos törésvonal. A törésfelületeket barázdák, csúszófalak vagy breccsák jelölhetik.

Az aktív vetők szeizmikus veszélyt jelentenek, és gondosan feltérképezik őket a földhasználat-tervezés céljából. Az ősi vetők vezetékként vagy akadályként működhetnek a folyadékáramlásban, befolyásolva a talajvíz és a kőolaj migrációját. A vetőgeometria felismerése alapvető fontosságú a szerkezeti geológia és a földrengéstudomány számára.

• Törés, amely mentén a kőzet elmozdult
• Csúszás iránya szerint osztályozva
• A legtöbb földrengés forrása
• Befolyásolja a folyadékáramlást a kéregben