A talaj hirtelen megrándulhat és megremeghet. A földrengés az a rengés, amely akkor keletkezik, amikor a törésvonal két oldalán lévő kőzetek elcsúsznak egymás mellett, és felszabadítják a tárolt rugalmas energiát. A szeizmikus hullámok a gócpontból kifelé sugároznak, és a felszínen érezhető károkat okozzák.

A legtöbb földrengés a tektonikus lemezek határai mentén történik. A magnitúdóskálák a felszabaduló energiát mérik; az intenzitásskálák pedig az adott helyeken érzett rengést írják le. Az utórengések gyakran a fő eseményt követik, ahogy a kéreg siklik.

Az építési szabályzatok, a korai figyelmeztető rendszerek és a nyilvános gyakorlatok csökkentik a halálos áldozatok számát az erre felkészült régiókban. A nagy földrengések azonban továbbra is széles körű pusztítást okoznak, különösen ott, ahol a szerkezeteket nem úgy tervezték, hogy ellenálljanak az oldalirányú mozgásnak. A szeizmológusok figyelemmel kísérik a vetőket és finomítják a valószínűségi előrejelzéseket, de a pontos előrejelzés továbbra sem adható meg.

• Hirtelen talajremegés a törésvonal mozgása miatt
• Felszabadítja a tárolt rugalmas energiát
• Leggyakoribb a lemezhatárokon
• Nagyságrendi és intenzitási skálákkal mérve