A peripéteia a szerencse hirtelen megfordulása egy történetben, különösen a tragédiákban. Arisztotelész a komplex cselekmények kulcsfontosságú elemeként azonosította.

Az Oedipus Rex című műben a hírvivő Oidipusz megnyugtatására tett kísérlete ehelyett a lesújtó igazságot tárja fel – egy példaértékű peripéteiát. A megfordulás új irányba fordítja a cselekvést, és gyakran egybeesik a felismeréssel (anagnorisis), vagy kiváltja azt. A változásnak az előző cselekvésből kell kinőnie, nem pedig puszta véletlenként kell bekövetkeznie; csak ekkor tűnik egyszerre meglepőnek és elkerülhetetlennek.

A peripeteia nem korlátozódik a tragédiára. A vígjátékok és a modern narratívák is a szerencse hirtelen fordulataitól függenek. A kifejezés továbbra is hasznos annak a strukturális pillanatnak a leírására, amikor a főszereplő pályája döntően megváltozik. Egy jól kivitelezett peripeteia átszervezi a közönség felfogását mindarról, ami korábban történt.

A szereplő helyzetét átalakító hirtelen fordulat a peripeteia.