A közös javak tragédiája leírja, mi történik, amikor az egyének túlzottan felhasználnak egy közös erőforrást. Mindenki nyer azzal, ha többet használ. A kimerülés költsége mindenki között megoszlik. Az eredmény egy olyan erőforrás, amely mindenki számára tönkremegy. Garrett Hardin tette népszerűvé a kifejezést egy 1968-as esszéjében, bár az ötlet régebbi.

A klasszikus példa egy olyan legelő, amely minden pásztor számára nyitott. Minden pásztor hasznot húz egy további állat hozzáadásával. A kombinált legeltetés miatt a fű megfogyatkozik. Végül a legelő elpusztul, és minden pásztor veszít. Ugyanez a logika vonatkozik a halászatra, a talajvízre és a légkörre is.

Elinor Ostrom megkérdőjelezte a tragédia elkerülhetetlenségét. Dokumentálta azokat a közösségeket, amelyek évszázadokon át sikeresen kezelték a közös erőforrásokat egyértelmű szabályok, ellenőrzés és szankciók révén. Munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták. A tanulság az, hogy a kormányzás, nem csupán a privatizáció vagy a szabályozás, oldhatja meg a problémát.

Gyakori példák

• Túlhalászás
• Talajvíz kimerülése
• Légszennyezés
• Forgalmi torlódások
• Közlegelő