A sarki csérek minden évben az Északi-sarkról az Antarktiszra és vissza repülnek, ami nagyjából 70 000 kilométeres oda-vissza utat jelent. Ez a vándorlás: az élőlények egyik régióból a másikba való mozgása, amely általában szezonális és gyakran nagy távolságokat tesz meg. Az állatok vándorolnak, hogy táplálékot találjanak, a hideg elől meneküljenek, szaporodóhelyeket érjenek el, vagy csapadékot kövessenek. A madarak, bálnák, gnúk, királylepkék és a lazacok mind vándorolnak. Egyes vándorlások rövidek, hegyen felfelé és lefelé haladnak. Mások óceánokat és kontinenseket szelnek át.

A vándorlás navigációt igényel. A madarak a Napot, a csillagokat, a Föld mágneses mezőjét és a tereptárgyakat használják. A lazacok a szaglásuk által vezérelve visszatérnek abba a patakba, ahol kikeltek. A Mexikóba vándorló királylepkék korábban még soha nem jártak ott; a génjeikbe kódolt útvonalat követik. A vándorlás kockázatos. A viharok, a ragadozók és az élőhelyek elvesztése az útvonal mentén megviseli őket. Az éghajlatváltozás megváltoztatja a vándorlások időzítését és a táplálék elérhetőségét a pihenőhelyeken. Egyes fajok még azelőtt megérkeznek a szaporodóhelyükre, hogy a táplálékuk előbukkanna.

Miért vándorolnak az állatok?

• Kövesd az idényjellegű élelmiszerforrásokat.
• Elérni a szaporodási vagy ívási helyeket.
• Menekülj el a zord időjárástól.
• Kövesse nyomon a csapadékmennyiséget és a friss legeltetést.

A vándorlás távoli ökoszisztémákat köt össze. Egy madár, amely az Északi-sarkon fészkel és Dél-Amerikában telel, két kontinenst köt össze az útjával.