A korallzátonyok a Föld legváltozatosabb ökoszisztémái közé tartoznak. Korallok építik őket, apró állatok, amelyek kalcium-karbonát vázat választanak ki. Évezredek alatt ezek a vázak felhalmozódnak és összetett struktúrákat alkotnak, amelyek több ezer fajnak adnak otthont. A zátonyok az óceán fenekének kevesebb mint egy százalékát borítják, de az összes tengeri faj körülbelül egynegyedét táplálják. A halak, rákfélék, puhatestűek, szivacsok és algák mind a korallok által teremtett élőhelytől függenek.

A korallok szimbiózisban élnek a zooxanthelláknak nevezett mikroszkopikus algákkal, amelyek színt adnak nekik, és energiájuk nagy részét fotoszintézis révén biztosítják. Amikor a víz túl melegszik, a korallok kilövik az algákat és kifehérednek, ezt a folyamatot kifehéredésnek nevezik. A kifehéredett korallok nem haltak meg, de stressz alatt állnak, és elpusztulhatnak, ha a körülmények nem javulnak. A tömeges kifehéredési események egyre gyakoribbak az óceánok hőmérsékletének emelkedésével. A szennyezés, a túlhalászás és az óceánok savasodása tovább növeli a nyomást. A tudósok becslése szerint a világ korallzátonyainak fele már elveszett vagy súlyosan leromlott.

A zátonyokat fenyegető veszélyek

• Melegedő óceánok és tömeges fehéredés.
• Óceánok savasodása szén-dioxid hatására.
• Túlhalászás és pusztító halászati ​​gyakorlatok.
• Szennyezés és part menti fejlesztések.

Sok régióban folyamatban vannak zátonyrehabilitációs projektek. Korallokat nevelnek faiskolákban, majd átültetik azokat a sérült zátonyokra. A munka lassú és költséges, de időt nyer.