A kagylók a bálna bőréhez tapadnak. A bálnára ez nem vonatkozik. A kagylók élőhelyet és tápanyagban gazdag vizet kapnak. Ez a kommenzalizmus, egy olyan kapcsolat, amelyben az egyik faj hasznot húz, a másiknak pedig se nem segít, se nem árt. A kifejezés a latin com (együtt) és az mensa (asztal) szavakból származik. Szó szerint azt jelenti, hogy egy asztalnál esznek.

A kommenzalizmus gyakori jelenség, de nehéz bizonyítani. Annak bizonyítása, hogy egy kapcsolat valóban semleges az egyik fél számára, hosszú távú tanulmányokat igényel. Egyes, korábban kommenzalizmusnak minősített esetek közelebbről megvizsgálva parazitának vagy mutualistának bizonyultak. A pásztorkócsagok legelésző szarvasmarhákat követnek, és a fűből lehullott rovarokat eszik. A madarak hasznot húznak belőle. A szarvasmarhák hasznot húzhatnak abból, ha megeszik a kártevőket, de az is lehet, hogy ők maguk sem szenvednek tőle. A kommenzalizmus és a mutualizmus közötti határvonal gyakran elmosódott.

Gyakori példák

• Kagylók bálnákon és teknősökön.
• Cápákhoz kapcsolódó remorák.
• Madarak fészkelnek faodvakban.
• Remeterákok eldobott kagylók felhasználásával.

A kommenzalizmus a fajok közötti kölcsönhatás számos módja egyike a versengés, a predáció, a mutualizmus és a parazitizmus mellett. A valódi ökoszisztémákban a kategóriák átfedésben vannak és a körülményektől függően változnak.