Az emberiség történelmének nagy részében csak egyetlen bolygórendszerről tudtunk: a sajátunkról. Ez 1995-ben megváltozott, amikor Michel Mayor és Didier Queloz bejelentették egy Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygó felfedezését. A bolygó neve 51 Pegasi b volt, és egy gázóriás volt, amely mindössze négy nap alatt kerülte meg csillagát. A felfedezésért 2019-ben Nobel-díjat kaptak.

Azóta a csillagászok több mint 5000 exobolygó létezését erősítették meg. Ezek meghökkentően változatosak. A forró Jupiterek perzselően közel keringenek csillagaikhoz. A szuperföldek nagyobbak, mint a Föld, de kisebbek, mint a Neptunusz. A mini-Neptunuszok vastag légkörrel és sziklás maggal rendelkeznek. Egyes bolygók két csillag körül keringenek. Néhány halott csillag körül kering. Vannak szabadon lebegő bolygók, amelyeknek egyáltalán nincs csillaguk.

A keresés több módszert is alkalmaz. A tranzit módszer a csillagfényben bekövetkező visszaeséseket figyeli, amikor egy bolygó elhalad a csillaga előtt. A radiális sebesség módszer a csillag imbolygását méri, amelyet egy keringő bolygó okoz. A közvetlen képalkotás képes rögzíteni egy fiatal, nagy bolygó fényét, amely távol van a csillagától.

A cél nem csak bolygók megtalálása. Lakható bolygók megtalálása. A James Webb űrteleszkóp már elemzi az exobolygók légkörét víz, metán és szén-dioxid nyomai után kutatva. Az élet utáni kutatás megkezdődött.