A választók szavazólapon fejezik ki döntéseiket. A szavazólap az a fizikai vagy elektronikus eszköz, amely rögzíti a választáson elért preferenciákat, és amelyet általában a titkosság védelmére terveztek, hogy senki ne tudja megállapítani, hogyan szavazott egy adott személy.

A papíralapú szavazólapok, az optikai leolvasó lapok és az érintőképernyős gépek gyakoriak. A szavazólap kialakítása – a jelöltek sorrendje, az utasítások egyértelműsége, a nyelvi elérhetőség – befolyásolhatja a részvételi arányt és a hibaszázalékot. A választási adminisztrátorok a csalás megelőzése és a pontos összesítés biztosítása érdekében eljárásokat alkalmaznak a szavazólapok nyomtatásában, kiosztásában, gyűjtésében és megszámlálásában.

A titkos szavazás a tizenkilencedik és huszadik században számos demokráciában szabványossá vált a megfélemlítés és a szavazatvásárlás elleni védekezésként. A távolléti és postai szavazások kiterjesztik a szavazati jogot azokra is, akik nem tudnak személyesen megjelenni. A szavazólapokhoz való hozzáféréssel, azok kialakításával és a szavazatszámlálási szabályokkal kapcsolatos viták rendszeresen bíróságok elé kerülnek, és alakítják a közvélemény bizalmát a választási eredmények iránt.

Egyetlen, szabályosan leadott szavazat a demokratikus választás alapvető egysége.