A kompatibilizmus az a nézet, hogy a szabad akarat és a determinizmus összeegyeztethető. A determinizmus szerint minden eseményt megelőző események okoznak. A szabad akarat azt mondja, hogy az emberek valódi döntéseket hozhatnak. A kompatibilisták azzal érvelnek, hogy ez a két elképzelés nem mond ellent egymásnak. A szabad akarat nem az okság hiánya. A képesség arra, hogy az ember a saját vágyai és szándékai szerint cselekedjen.

A vita egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza. A sztoikusok a kompatibilisták voltak. Hittek a sorsban és az emberi felelősségben. A modern kompatibilisták közé tartozik Hobbes, Hume és Daniel Dennett. Újraértelmezik a szabad akaratot. A szabad akarat nem követeli meg a képességet arra, hogy másképp cselekedjünk. Megköveteli a képességet arra, hogy azt tegyük, amit akarunk. Ha fel akarjuk emelni a kezünket, és fel is emeljük, akkor szabadon cselekedtünk. Nem számít, hogy a vágyunkat korábbi események okozták.

Kompatibilista érvek

• A szabad akarat az, hogy az ember a saját vágyai szerint cselekszik.
• A determinizmus nem zárja ki a választás lehetőségét.
• Az erkölcsi felelősség szándékot igényel, nem pedig ok nélküli cselekvést.
• A libertariánus szabad akarat következetlen.
• A kompatibilizmus összeegyezteti a tudományt és az etikát.

A kompatibilizmus a filozófusok többségi nézete. Kerüli a kemény determinizmus és a libertárius szabad akarat szélsőségeit. A kemény deterministák szerint a szabad akarat illúzió. A libertáriusok szerint a szabad akarat ok nélküli cselekvést igényel. A kompatibilisták szerint mindkettő téves. A szabad akarat valóságos, de nem mágikus. A képesség a mérlegelésre és a választásra. A választásod okai az indítékaid, a vágyaid, a jellemed. Ezek az okok részei vagytok. Ha nem lennének, a választás nem lenne a tiéd. A kompatibilizmus egy középút. Elfogadja a tudományt és megőrzi az etikát. Azt mondja, hogy szabad lehetsz még egy determinált világban is. Ez egy megnyugtató gondolat. De egyben ellentmondásos is.