A rövid távú memória kis mennyiségű információt tárol aktív tudatállapotban rövid ideig – jellemzően másodpercektől egy percig, kivéve, ha az anyagot begyakoroljuk. A klasszikus kapacitásbecslés hét plusz-mínusz két elem, bár a valódi határ az anyag jellegétől és attól függ, hogy az elemek nagyobb egységekre bonthatók-e.

A rövid távú memóriában tárolt információk törékenyek. Egy rövid figyelemelterelés gyakran elég a törléséhez. A karbantartási próbák – az egyszerű ismétlés – aktívan tarthatják az anyagot, de keveset tesznek a hosszú távú tárolóba való átültetéséhez. Az új elemeket a meglévő tudáshoz összekapcsoló bonyolult folyamatok sokkal hatékonyabbak a tartós megjegyezés szempontjából.

A kortárs modellek gyakran a régebbi rövid távú memória koncepcióját a munkamemóriával helyettesítik, amely az aktív manipulációt hangsúlyozza a passzív tárolás helyett. Az alapvető megfigyelés azonban továbbra is fennáll: egyszerre csak korlátozott mennyiségű információ tartható a figyelem középpontjában.

• Korlátozott kapacitás
• Rövid időtartam próba nélkül
• Zavarra érzékeny
• Átjáró a hosszabb távú tároláshoz

A mindennapi példák közé tartozik egy telefonszám megjegyzése éppen annyi ideig, amíg tárcsázni tudjuk, vagy egy mondat elejének fejben tartása, miközben a végét olvassuk.