Napos délutánokon gyakran jelennek meg elszórt fehér, lapos talpú gomolyfelhők az égen. Ezek a gomolyfelhők. Akkor keletkeznek, amikor a felszín melegedése miatt a levegőben lévő légdarabok felemelkednek, lehűlnek és lecsapódnak az emelő kondenzációs szinten.

A jó időre jellemző gomolyfelhők mérete szerény marad, és kevés vagy semennyi esőt sem hoz. Amikor a légkör instabilabb, az egyes felhők magasabbra nőhetnek, és tornyosuló gomolyfelhőkké vagy akár zivatarfelhőkké alakulhatnak. A lapos alap jelzi azt a magasságot, ahol a kondenzáció megkezdődik; a lekerekített tetejű felhők az emelkedő termikeket mutatják.

Ezek a felhők hasznos mutatói a kevert réteg mélységének és a későbbi vihar kialakulásának lehetőségének. A fotósok nagyra értékelik élénk, élesen kirajzolódó formáikat a kék ég alatt. A trópusokon a passzátszél okozta gomolyfelhők hosszú utcákban, a széllel párhuzamosan alakulnak ki.

Jelenlétük általában nappali felmelegedést jelez, nem pedig nagymértékű kényszerű felemelkedést.