A habarcs összeköti a téglákat, köveket vagy blokkokat a falazatban. Cementből, homokból és vízből álló paszta. Idővel megkeményedik, rögzíti az elemeket és kitölti a réseket. A habarcs nem csak ragasztó. Enyhe mozgásokat is felvesz, elosztja a terheket, és lehetővé teszi a fal lélegzését. A túl kemény habarcs megrepesztheti a téglákat. A túl puha habarcs szétmorzsolódhat. A konyhában a legközelebbi megfelelője a tortarétegek közötti máz. Ez köti össze a rétegeket. Lezárja a tortát. Nem habarcs. De kötőanyag. Ez a torta habarcsa. A konyha habarcsa.

A habarcsnak többféle típusa létezik. Az N típus általános célú keverék föld feletti falakhoz. Az S típus erősebb, teherhordó falakhoz és föld alatti falakhoz használják. Az O típus gyengébb, és történelmi restauráláshoz használják, ahol a rugalmasság számít. Az M típus a legerősebb, és támfalakhoz és alapozásokhoz használják. A mészhabarcs, amely a portlandcement előtt elterjedt, lágyabb és áteresztőbb, ezért a régi épületek gyakran mész alapú javításokra szorulnak. A konyhában a máz lehet vajkrém, ganache vagy krémsajt. Mindegyiknek megvan a saját állaga. Mindegyiknek megvan a saját felhasználása. A habarcs a keverék. A máz a keverék. Mindkettő kötőanyag. Mindkettő ugyanaz.

A habarcs keverése gondot igényel. A homoknak tisztának és jól osztályozottnak kell lennie. A víznek tisztának kell lennie. Az arányokat ki kell mérni. A túl sok víz gyengíti a habarcsot. A túl kevés bedolgozhatatlanná teszi. A habarcsot a keverés után néhány órán belül fel kell használni. A konyhában a máznak megfelelő állagúnak kell lennie. Ha túl híg, folyik. Ha túl sűrű, akkor széttépi a tortát. A mázat néhány órán belül fel kell használni. A habarcs és a máz is keverék. Mindkettő kötőanyag. Mindkettő ugyanaz. Ugyanaz a konyha. A konyha a habarcs. A habarcs a szakács. A szakács a habarcs. A habarcs ugyanaz. Ugyanaz az étkezés. Az étkezés a habarcs. A habarcs ugyanaz.