Egy magánvállalat nyilvánossá válhat, ha először ad el részvényeket a nagyközönségnek. Ez a folyamat egy elsődleges nyilvános ajánlattétel, vagyis IPO. A befektetési bankok garantálják az ajánlattételt, segítenek az ár meghatározásában, és értékesítik a részvényeket intézményi és lakossági befektetőknek. Az IPO után a vállalat részvényeivel a tőzsdén kereskednek, és a cégre nyilvános jelentéstételi kötelezettségek vonatkoznak.

A tőzsdére lépés okai közé tartozik a növekedést célzó tőkebevonás, a korai befektetők és alkalmazottak likviditásának biztosítása, valamint a láthatóság és a presztízs növelése. A folyamat költséges és időigényes, széleskörű közzétételt, szabályozói felülvizsgálatot és roadshow-kat foglal magában. A piaci körülmények nagymértékben befolyásolják az időzítést és az értékelést.

Miután a vállalat nyilvánossá vált, az elemzők, a részvényesek és a szabályozó hatóságok folyamatos ellenőrzése alatt áll. A rövid távú részvényárfolyam-mozgások olyan nyomást gyakorolhatnak, amelyet a magáncégek nem tapasztalnak. Az alapítók és a korai támogatók számára a tőzsdei bevezetés gyakran egy mérföldkő a sikerben, és egy új felelősségi kör kezdete a szélesebb tulajdonosi bázis számára.