A Földön az egyenlítő a sarkok között félúton elhelyezkedő főkör. Az égbolton az égi egyenlítő a Föld egyenlítőjének vetülete az éggömbre. Ez osztja az eget északi és déli félre, ahogyan a Föld egyenlítője is kettéosztja a földgömböt.

Az égi egyenlítő a koordináták vonatkoztatási vonala. A deklinációt erről mérik. Az égi egyenlítőn lévő csillag deklinációja 0 fok. Az égi egyenlítő a Föld bármely pontján élő megfigyelő számára keleten és nyugaton metszi a horizontot. Ez hasznos jelzővé teszi az éjszakai tájékozódáshoz.

Az égi egyenlítő nem rögzített. A Föld tengelye billeg, ezt a mozgást precessziónak nevezik, amely körülbelül 26 000 év alatt körkörösen eltolja az égi pólusokat és az egyenlítőt. A napéjegyenlőségek, ahol az ekliptika metszi az égi egyenlítőt, szintén lassan nyugat felé sodródnak az ekliptika mentén.

A Föld egyenlítőjén tartózkodó megfigyelők számára az égi egyenlítő közvetlenül a fejük felett halad el. Ez azt jelenti, hogy az év során valamikor minden csillag látható. A sarkokról nézve az égi egyenlítő pontosan a horizonton fekszik. A Földön való állásunk határozza meg, hogy mit látunk.