Az agyalapi mirigy egy kis endokrin struktúra az agy tövében, amely számos más mirigyet szabályoz. Gyakran nevezik főmirigynek a széleskörű szabályozása miatt.

Az elülső agyalapi mirigy olyan hormonokat szabadít fel, amelyek stimulálják a pajzsmirigyet, a mellékvesekéreget, az ivarmirigyeket és a növekedési folyamatokat. A hátsó agyalapi mirigy oxitocint és vazopresszint szabadít fel, amelyek a hipotalamuszban termelődnek, és axonokon keresztül az agyalapi mirigybe szállítódnak. A hipotalamusz az elülső agyalapi mirigyet a portális vérellátásban szállított hormonok felszabadításával és gátlásával szabályozza.

Az agyalapi mirigy rendellenességei növekedési hormon túltermelést vagy hiányt, a reprodukciós ciklusok zavarát és más endokrin mirigyek másodlagos elégtelenségét okozhatják. Központi elhelyezkedése miatt az agyalapi mirigy sebezhető a daganatokkal szemben, amelyek mind a hormontermelést, mind a közeli idegi struktúrákat, például a chiasmát a látóidegben befolyásolhatják.

A szervezet hosszú távú szabályozási változásainak nagy részét az agyalapi mirigy hormonjai koordinálják.