Az automatikus feldolgozás a véletlenszerű információk tudattalan kódolása. A tér, az idő és a gyakoriság szándékos erőfeszítés vagy tudatosság nélkül regisztrálódik. A jól begyakorolt ​​készség is ugyanilyen.

Amikor később felidézzük, hogy egy oldalon hol szerepelt egy adott tény, vagy hányszor láttuk aznap egy kollégánkat, automatikusan kódolt információkat idézünk elő. Az olvasás egy másik példa: a gyakorlott olvasók a szavak jelentését anélkül dolgozzák fel, hogy tudatosan kiejtenék azokat. Egy ismerős útvonalon való vezetés annyira automatikussá válhat, hogy a sofőr alig emlékszik az egyes kanyarokra, amikor megérkezik.

Az automatikus folyamatok gyorsak, kevés figyelmet igényelnek, és nehéz elnyomni őket, ha egyszer beindultak. Korlátozott munkamemória-erőforrásokat szabadítanak fel olyan feladatok számára, amelyek továbbra is kontrollt igényelnek. Ennek ára a csökkent rugalmasság; az automatikus válasz nem megfelelő lehet, ha a helyzet megváltozik. A képzés számos készséget a kontrollált állapotból az automatikus állapotba emel – ez a gyakorlás célja a zenében, a sportban és számos foglalkozásban.

Az automatikus feldolgozás a kognitív rendszer azon módja, hogy a kiszámíthatót kezelje, hogy a figyelme a váratlanra koncentrálhasson.