Egy relativisztikus sebességgel mozgó tárgy a mozgás irányában rövidebbnek tűnik. Ez a hossz-összehúzódás, a speciális relativitáselmélet egyik jóslata. Minél gyorsabban mozog egy tárgy, annál jobban összehúzódik. A fénysebesség 87 százalékánál egy tárgy a nyugalmi hosszának a fele. 99,99 százalékánál ez egy apró töredék. A hatás nem illúzió. Ez a tárgy mért hosszának valódi változása, amelyet egy másik vonatkoztatási rendszerből figyeltünk meg.

A hossz-zsugorodás szorosan összefügg az idődilatációval. Mindkettő abból a tényből fakad, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos, függetlenül a relatív mozgásuktól. Ahhoz, hogy a fénysebesség állandó maradjon, a térnek és az időnek igazodnia kell. Egy mozgó óra lassabban jár. Egy mozgó vonalzó rövidebb. A hatás csak a fénysebességhez közeli sebességnél észlelhető. Mindennapi sebességeknél az összehúzódás elhanyagolható. Egy 800 km/h sebességgel repülő sugárhajtású repülőgép körülbelül egy atom szélességével rövidebb. De a részecskegyorsítókban, ahol a részecskék elérik a fénysebesség 99,999 százalékát, a hossz-zsugorodás jelentős, és figyelembe kell venni.

Hossz-összehúzódási tények

• Definition. A mozgó objektumok rövidebbnek tűnnek.
• Irány. Csak a mozgás irányában.
• Képlet. L = L₀√(1 - v²/c²).
• Keretfüggő. Egy másik keretből megfigyelve.
• Kapcsolódó ehhez:. Idődilatáció.

A hosszcsökkenés nem ugyanaz, mint az optikai torzítás. Ez egy valós hatás, amelyet a relativitáselmélet jósolt meg, és kísérlet is megerősített.