A társadalomfilozófia a társadalmat és a társadalmi intézményeket tanulmányozza. Azt kérdezi, hogyan kellene szerveződni a társadalmaknak, mi teszi az intézményeket igazságossá, és hogyan viszonyulnak az egyének a hozzájuk tartozó csoportokhoz. Átfedésben van a politikai filozófiával, amely a kormányzásra összpontosít, és az etikával, amely a helyes cselekvésre összpontosít. A társadalomfilozófia a családot, az oktatást, a vallást, a gazdaságot és a médiát vizsgálja. Azt kérdezi, hogy milyen szerepet játszanak ezek az intézmények, és vajon az emberi kiteljesedést szolgálják-e.

A kulcskérdések a következők: Mi a társadalom? Mi tartja össze? Mi a társadalmi kötelezettség alapja? Hogyan alakítják a társadalmi struktúrák az egyéni identitást? Mi a kultúra szerepe az emberi életben? A társadalomfilozófusok az elidegenedést, a szolidaritást, az elismerést és a hatalmat vizsgálták. Marx azt állította, hogy a gazdasági struktúrák határozzák meg a társadalmi kapcsolatokat. Durkheim a társadalmi kohéziót és az anómiát vizsgálta. Weber a bürokráciát és a racionalizációt elemezte. Foucault azt vizsgálta, hogyan működik a hatalom az intézményeken és a diskurzuson keresztül. A feminista és a kritikai rasszelméleti szakemberek kimutatták, hogyan reprodukálják a társadalmi intézmények az egyenlőtlenségeket. A társadalomfilozófia nem csupán leíró. Normatív is. Nemcsak azt kérdezi, hogyan működnek a társadalmak, hanem azt is, hogyan kellene működniük.

Társadalomfilozófiai témák

• Intézmények. Család, oktatás, vallás, gazdaság, média.
• Társadalmi ontológia. Mik azok a társadalmi csoportok és struktúrák?
• Elismerés. Hogyan törekszenek az egyének és a csoportok az elismerésre?
• Hatalom. Hogyan oszlik meg és hogyan gyakorolják a hatalmat?
• Elidegenedés. Hogyan idegenítik el a társadalmi körülmények az embereket önmaguktól?

A társadalomfilozófia nem ugyanaz, mint a szociológia. A szociológia empirikusan vizsgálja a társadalmat. A társadalomfilozófia normatív és fogalmi kérdéseket tesz fel a társadalommal kapcsolatban.