Az erkölcs a helyes és helytelen viselkedés alapelveivel foglalkozik. Erre hivatkozunk, amikor azt mondjuk, hogy egy cselekedet jó vagy rossz, dicséretes vagy elítélendő. Az erkölcs nem ugyanaz, mint az etikett, amely a jó modorra vonatkozik, vagy a törvény, amelyet az állam érvényesít. Nem ugyanaz, mint a vallás, bár a vallások gyakran tartalmaznak erkölcsi tanításokat. Az erkölcs arról szól, hogyan bánunk egymással, és mivel tartozunk egymásnak. Társadalmi jelenség, de van személyes dimenziója is. A lelkiismeret, a bűntudat és a becsületesség erkölcsi fogalmak.

A filozófusok vitatkoznak az erkölcs alapjairól. Objektívek-e az erkölcsi igazságok, mint a matematikai igazságok, vagy emberi konstrukciók? Univerzálisak, vagy kultúránként változnak? Istentől, az észtől vagy az érzelmektől függenek? Az erkölcsi realizmus szerint léteznek objektív erkölcsi tények. Az erkölcsi antirealizmus tagadja ezt. Az antirealizmuson belül a szubjektivizmus azt vallja, hogy az erkölcsi állítások személyes attitűdöket fejeznek ki. A relativizmus szerint egy kultúrához vagy egyénhez képest igazak. Az emotivizmus szerint érzelmeket fejeznek ki. A vita nem pusztán elméleti jellegű. Formálja azt, ahogyan az emberi jogokról, az igazságszolgáltatásról és a büntetésről gondolkodunk.

Erkölcsi fogalmak

• Helyes és helytelen. Amit tegyünk és amit nem szabad.
• Jó és rossz. Mi értékes vagy káros.
• Erény és bűn. Jellemvonások.
• Felelősség. Cselekedeteinkért való elszámoltathatóság.

Az erkölcs nem mindig egyértelmű. Dilemmák akkor merülnek fel, amikor az értékek ütköznek. Ezért fontos az erkölcsi érvelés.