A jazz New Orleans afroamerikai közösségeiben keletkezett a huszadik század elején, és gyorsan elterjedt. Meghatározó jellemzői közé tartozik az improvizáció, a szinkopált ritmusok, a blue hangok és a swingként ismert ritmikus érzés. A korai stílusok, mint például a New Orleans-i jazz, a swing, a bebop, majd később a modális és a free jazz folyamatosan újraértelmezték a nyelvet.

A tipikus együttesben zongora, basszusgitár és dobok ritmusszekciója játszik, akik a fúvós vagy rézfúvós szólisták kíséretében lépnek fel. A játékosok közötti interakció folyamatos; a szólók a kollektív játékból fakadnak, illetve ahhoz térnek vissza. A jazz magába szívta a latin-amerikai, afrikai, európai és a populáris zene hatásait, miközben továbbra is a csoporton belüli egyéni kifejezésmódra helyezi a hangsúlyt.

Olyan jelentős személyiségek, mint Louis Armstrong, Duke Ellington, Charlie Parker, Miles Davis és John Coltrane, kiterjesztették a zene technikai és érzelmi skáláját is. Ma a jazz történelmi hagyományként és élő, fejlődő gyakorlatként létezik világszerte.

A jazz hallgatása a zenészek közötti spontán párbeszédekre való odafigyelést jutalmazza.