Az életszínvonal egy személy vagy egy csoport számára elérhető vagyon, kényelem és anyagi javak szintjét méri. Magában foglalja a jövedelmet, de az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a lakhatáshoz, a tiszta vízhez és a szabadidőhöz való hozzáférést is. Egy országnak magas lehet az átlagjövedelme, és mégis alacsony lehet az életszínvonala, ha a pénz koncentrált, vagy a közszolgáltatások gyengék.

A közgazdászok számos mutatót használnak. Az egy főre jutó GDP a legnyersebb. Az emberi fejlődés indexe a várható élettartamot és az iskolázottságot tartalmazza. Az OECD Better Life Index a lakhatást, a munka és a magánélet egyensúlyát és a közösséget követi nyomon. Egyik sem tökéletes, de együtt teljesebb képet festenek, mint a jövedelem önmagában. A magas életszínvonal általában hosszabb életet, alacsonyabb csecsemőhalandóságot, valamint több időt jelent a családra és a hobbikra.

Az életszínvonal drámaian emelkedett az elmúlt két évszázadban. 1800-ban a globális várható élettartam körülbelül 30 év volt. Ma már több mint 70. Az éhínség gyakori volt. Ma a konfliktusövezeteken kívül ritka. A nyereség nem oszlik el egyenletesen, és még mindig milliárdok élnek szegénységben. De a hosszú távú tendencia félreérthetetlen. Az iparosodás, a közegészségügy és a technológia átalakította, hogy mit jelent a tisztességes élet.

Életszínvonal-mutatók

• Egy főre jutó GDP
• Várható élettartam
• Írástudás és iskolázottsági szint
• Hozzáférés a tiszta vízhez és a higiéniai körülményekhez
• Lakásminőség