Az energia a legtöbb ökoszisztémába napfényként jut be. A növények fotoszintézis útján kötik meg, és cukrokban tárolt kémiai energiává alakítják. A növényevők megeszik a növényeket, és ennek az energiának egy részét növekedésre és mozgásra használják fel. A húsevők megeszik a növényevőket. Minden lépésben az energia nagy része hő formájában elvész. Csak körülbelül 10 százalék jut át ​​egyik trofikus szintről a másikra. Ez a hatékonyság hiánya mindent meghatároz az ökoszisztémákról.

Mivel az energia minden egyes átadással csökken, a táplálékláncok rövidek. Egy mező több ezer szöcskét is eltarthat, de csak néhány sólymot. A csúcsragadozóknak nagy területekre van szükségük ahhoz, hogy elegendő táplálékot találjanak. A 10 százalékos szabály egy durva átlag. Ez ökoszisztémánként és élőlényenként változik. A hidegvérű állatok hatékonyabbak, mint a melegvérűek, mert nem pazarolnak energiát a testhőre. Ezért van az, hogy egy kígyó sokkal kevesebb táplálékkal is képes túlélni, mint egy azonos méretű madár.

Az energiaáramlással kapcsolatos főbb pontok

• Az energia napfényként belép és hőként távozik.
• Csak körülbelül 10 százalék halad át a trofikus szintek között.
• A táplálékláncok ritkán haladják meg a négy vagy öt láncszemet.
• A csúcsragadozók energetikai okokból ritkák.

Az anyag körforgásban van. Az energia nem. A testedben lévő szén már számos élőlény része volt előtted. Az energia, amit e mondat elolvasásához használtál, végleg eltűnt.