A földgáz, a benzin, a műanyagok és az aszfalt mind szénhidrogénekből készülnek. Ezek szerves vegyületek, amelyek csak szénből és hidrogénből állnak. A petrolkémiai ipar gerincét alkotják. Emellett a legegyszerűbb szerves vegyületek is, ami ideálissá teszi őket a szerves kémia alapelveinek oktatásához.

A szénhidrogéneket a szénatomok közötti kötések típusa alapján osztályozzák. Az alkánok csak egyes kötéseket tartalmaznak. Telítettek, ami azt jelenti, hogy a lehető legtöbb hidrogénatomot tartalmazzák. Az alkének legalább egy kettős kötéssel rendelkeznek. Az alkinok legalább egy hármas kötéssel rendelkeznek. Az aromás szénhidrogének, mint például a benzol, delokalizált elektronokkal rendelkeznek egy gyűrűben. Minden osztálynak más a reakcióképessége és a tulajdonságai.

A szénhidrogének a fosszilis tüzelőanyagokban találhatók, amelyek ősi szerves anyagokból képződtek évmilliók alatt. Élő szervezetekben is megtalálhatók. A növényi viaszok, a rovarferomonok és a természetes kaucsuk szénhidrogének vagy szénhidrogén-származékok. A szénhidrogén kifejezés tág értelmű, magában foglalja a kis gázokat, mint például a metán, és a nagy polimereket, mint a polietilén.

A szénhidrogének elégetése szén-dioxidot és vizet szabadít fel. Ezért üzemanyagok. Ezért járulnak hozzá a klímaváltozáshoz is. A szén, amely évmilliókig a föld alatt volt eltemetve, néhány évszázad alatt a légkörbe kerül. A kémia egyszerű. A következmények nem.