A DNS tárolja az utasításokat. Az RNS végrehajtja azokat. Az RNS egy DNS-hez hasonló nukleinsav, de két különbséggel: dezoxiribóz helyett ribózt, timin helyett pedig uracilt használ. Általában egyszálú, ami lehetővé teszi, hogy összetett formákba hajtogassa magát és változatos funkciókat lásson el. Az RNS nem csupán hírvivő. Katalizátor, szabályozó és strukturális molekula is.

Az RNS-nek többféle típusa létezik. A hírvivő RNS a gén szekvenciáját a DNS-től a riboszómáig szállítja, ahol az fehérjévé alakul. A transzfer RNS aminosavakat szállít a riboszómához. A riboszomális RNS alkotja a riboszóma magját, és katalizálja a fehérjeszintézist. A mikroRNS és a kis interferáló RNS szabályozza a génexpressziót azáltal, hogy kötődik az mRNS-hez, blokkolja a transzlációt vagy elősegíti a lebontást. A hosszú, nem kódoló RNS-nek számos funkciója van, beleértve a transzkripció és a kromatin szerkezetének szabályozását.

Az RNS is egy eszköz. Az mRNS-vakcinák utasítják a sejteket antigének termelésére. Az RNS-interferencia elnémítja a géneket a kutatás és a terápia számára. Az RNS-aptamerek nagy specificitással kötődnek a célpontokhoz. A CRISPR irányítja az RNS-eket, és a szerkesztő enzimeket pontos helyekre irányítja. Az RNS-szekvenálás a génexpressziót méri a transzkriptómában.

Az RNS kevésbé stabil, mint a DNS, ami megnehezíti a vele való munkát, de dinamikusabb is. A szintjei gyorsan változnak a jelekre reagálva, így a sejtek állapotának érzékeny mutatója.