Az emberek évezredek óta változtatják meg a növények és állatok genetikáját szelektív nemesítéssel. A géntechnológia ezt közvetlenül teszi. Laboratóriumi technikákkal módosítja egy élőlény genetikai anyagát, megkerülve a lassú nemesítési folyamatot. Az egyik élőlényből származó gén beilleszthető egy másikba, átlépve a fajok határait, amelyek természetes úton soha nem lépnék át.

Az eszközök fejlődtek. A restrikciós enzimek meghatározott szekvenciákon vágják el a DNS-t. A ligáz fragmentumokat köt össze. A plazmidok géneket szállítanak a baktériumokba. A CRISPR és más szerkesztőeszközök precíz változtatásokat hajtanak végre a célzott helyeken. Az eredmény lehet egy emberi inzulint termelő baktérium, egy rovarokkal szemben rezisztens kukoricanövény, vagy egy emberi betegségeket modellező egér.

A géntechnológiát az orvostudományban, a mezőgazdaságban és a kutatásban alkalmazzák. Terápiás fehérjéket, vakcinákat és génterápiákat állít elő. Magasabb hozamú és alacsonyabb növényvédőszer-felhasználású növényeket hoz létre. Állatmodelleket hoz létre betegségek tanulmányozására. Az ipari biotechnológiában is használják enzimek, vegyi anyagok és bioüzemanyagok előállítására.

A technológia aggályokat vet fel. A biztonsági kérdések a nem kívánt hatásokra és az ökológiai hatásokra összpontosítanak. Az etikai kérdések az emberi csíravonal megváltoztatására és a fajok határainak meghatározására összpontosítanak. A szabályozási rendszerek országonként eltérőek. Az Egyesült Államok a genetikailag módosított szervezeteket az Összehangolt Keretrendszer keretében szabályozza, amely megosztja a felügyeletet az FDA, az EPA és az USDA között. Európa az elővigyázatosabb megközelítést alkalmazza. A vita nem fog eltűnni.