Az arc visszacsatolási hatása az arcizmok azon hajlama, hogy érzelmi érzéseket váltsanak ki. A mosolygás boldogabbá teheti az embert; a szemöldökráncolás ronthatja a hangulatot.

Az elképzelés a James-Lange érzelemelméletre vezethető vissza, amely szerint a testi változások hozzájárulnak az érzelmek megtapasztalásához. Modern kísérletek tesztelték ezt az állítást az arckifejezések manipulálásával a résztvevők teljes tudatossága nélkül – egy tollat ​​tartva a fogak között, hogy mosolyhoz hasonló testtartást hozzanak létre, vagy az ajkak között, hogy megakadályozzák ezt. A mosolyhoz hasonló állapotban lévő emberek gyakran viccesebbnek tartják a rajzfilmeket, vagy pozitívabb érzelmekről számolnak be. Hasonló hatásokat találtak más arckifejezések és a testtartás esetében is.

A hatás jellemzően szerény, és erős szituációs információk felülírhatják. Ez nem jelenti azt, hogy az érzelmek csupán arckifejezési visszajelzések; inkább az arc egyike azon testi csatornáknak, amelyek színezhetik és fokozhatják az érzéseket. Az eredményeknek gyakorlati következményei vannak az érzelemszabályozásra és annak megértésére, hogy az expresszív viselkedés és a tapasztalat hogyan hat kölcsönhatásba.

Az arc nem csupán érzelmeket fejez ki. Bizonyos körülmények között segít létrehozni azokat.