Az endokrin rendszer a szervezet lassabb kémiai kommunikációs hálózata. A mirigyek hormonokat szabadítanak fel a véráramba; a hormonok a célzott szervekbe és szövetekbe jutnak, ahol szabályozzák a növekedést, az anyagcserét, a szaporodást, a stresszreakciókat és a hangulatot.

A főbb mirigyek közé tartozik az agyalapi mirigy (gyakran fő mirigynek is nevezik), a pajzsmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy és az ivarmirigyek. A hipotalamusz az ideg- és az endokrin rendszer találkozási pontján helyezkedik el, és az idegi jeleket hormonális parancsokká alakítja. Az idegrendszer gyors, célzott üzeneteivel ellentétben a hormonális hatások percektől órákig is eltarthatnak, és egyszerre több rendszerre is hatással lehetnek.

A visszacsatolási hurkok a hormonszinteket megfelelő tartományon belül tartják. Egy adott hormon túl sok vagy túl kevés jelenléte felismerhető szindrómákat okoz – pajzsmirigy-alulműködést, Cushing-kórt, cukorbetegséget és sok mást. A pszichológiai állapotok befolyásolják az endokrin aktivitást, az endokrin aktivitás pedig viszont formálja a pszichológiai állapotokat, folyamatos kétirányú forgalmat teremtve az elme és a test között.

Amikor a változásnak tartósnak, nem pedig pillanatnyinak kell lennie, az endokrin rendszer közvetíti az üzenetet.