Az elektron az atomot felépítő három fő részecske egyike. Negatív töltéssel rendelkezik, amelynek tömege körülbelül 1,6 × 10⁻¹⁹ coulomb, tömege pedig körülbelül 1/1836-od része egy protonénak. Az elektronok valószínűségi felhőkben keringenek az atommag körül, nem pedig rendezett körökben. Elrendezésük határozza meg az elem kémiai összetételét. Az atomok megosztják, felveszik vagy leadják az elektronokat kötések kialakítása érdekében, és ezek a kötések alkotják a molekulákat, kristályokat és minden mást.

Az elektronok elemi részecskék. Nincs ismert belső szerkezetük. A leptonok nevű osztályba tartoznak. Minden elektronnak van egy megfelelő antirészecskéje, a pozitron, amelynek azonos a tömege, de pozitív töltése. Amikor egy elektron találkozik egy pozitronnal, azok megsemmisülnek és fotonokat termelnek. Az elektronok felelősek az elektromosságért is. Egy fémben egyes elektronok szabadon mozoghatnak a rácson keresztül, áramot szállítva. Egy félvezetőben az elektronok és a lyukak szállítják az áramot. Egy szupravezetőben az elektronok párosulnak és ellenállás nélkül áramlanak. Az elektront JJ ​​Thomson fedezte fel 1897-ben katódsugarakkal végzett kísérletek révén.

Elektron tények

• Töltés. Negatív, -1,6 × 10⁻¹⁹ C.
• Tömeg Körülbelül 9,11 × 10⁻³¹ kg.
• Discovery. JJ Thomson, 1897.
• Antirészecske. Pozitron.
• Role. Meghatározza a kémiai folyamatokat és elektromos áramot vezet.

Az elektronok nem ugyanazok, mint a protonok. A protonok nehezebbek, pozitív töltésűek, és az atommagban helyezkednek el. Az elektronok könnyebbek és azon kívül keringenek.