Az elektromosság és a mágnesesség ugyanazon érme két oldala. Egy mozgó elektromos töltés mágneses mezőt hoz létre. Egy változó mágneses mező elektromos mezőt hoz létre. Együtt alkotják az elektromágnesességet, a természet négy alapvető erejének egyikét. James Clerk Maxwell az 1860-as években egyesítette a kettőt egy olyan egyenletrendszerrel, amely leírja az elektromos és mágneses mezők kölcsönhatását. Egyenletei azt jósolták, hogy a fény elektromágneses hullám, ezt az előrejelzést később be is bizonyították, és ez vezetett a rádió, a televízió és a radar kifejlesztéséhez.

Az elektromágnesesség irányítja az atomok, molekulák és az egész kémia viselkedését. Az elektronokat az atommagok körüli pályán tartja. Az atomokat molekulákká köti. Kémiai reakciókat hajt végre. Felelős a súrlódásért, a rugalmasságért és a szilárd anyagok keménységéért. A mindennapi életben az elektromágnesesség mindenhol jelen van. Az elektromos motorok, generátorok, transzformátorok és relék mind erre támaszkodnak. Ahogy a mágnesek, az iránytűk és a hitelkártyákon lévő mágneses csíkok is. Az elektromágneses erőt fotonok, a fény részecskéi hordozzák. Végtelen hatótávolságú, bár erőssége a távolsággal csökken.

Elektromágnesesség tények

• Egyesítés. Maxwell-egyenletek, 1860-as évek.
• Erőhordozó. Foton.
• Távolság. Végtelen, a távolsággal csökken.
• Alkalmazások. Motorok, generátorok, transzformátorok, mágnesek.
• Kémia. Az atomi és molekuláris kölcsönhatásokat szabályozza.

Az elektromágnesesség nem ugyanaz, mint a gravitáció. A gravitáció gyengébb és mindig vonzó. Az elektromágnesesség vonzhat vagy taszíthat.