A tabula rasa az az elmélet, amely szerint az elme születéskor üres lap. Minden tudás tapasztalatból származik. Nincsenek veleszületett gondolatok. Az elme üres, amíg az érzékek meg nem töltik. A kifejezés latinul kapart táblát jelent. Az ókori Rómában üres viasztáblára használták. John Locke tette népszerűvé az elképzelést a 17. században.

Locke a veleszületett ötletek ellen érvelt. Azt mondta, hogy az elme fehér papír, minden karaktertől mentes. A tapasztalat ír rá. Az érzékelés biztosítja az anyagokat. A reflexió rendszerezi azokat. A tudás a tapasztalatból épül fel. Semmi sem veleszületett. Az elmélet empirista. Szemben áll a racionalizmussal, amely szerint bizonyos ötletek veleszületettek.

Tabula rasa következményei

• Minden tudás tapasztalatból származik.
• Nincsenek veleszületett ötletek.
• Természet kontra nevelés: a nevelés dominál.
• Az oktatás és a környezet formálja az elmét.
• Az emberi potenciál korlátlan.

A tabula rasa elmélete vitatott. A modern tudomány kimutatta, hogy az agy nem üres. Veleszületett struktúrákkal rendelkezik. Elfogultságokkal rendelkezik. Hajlamokkal rendelkezik. A nyelvelsajátítás például úgy tűnik, veleszületett képességeket igényel. Noam Chomsky egy univerzális nyelvtan mellett érvelt. Ez ellentmond a tabula rasának. De Locke gondolata radikális volt. Megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a királyok felsőbbrendűnek születnek. Megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a tudás rögzített. Azt mondta, hogy bárki bármit megtanulhat. Ez demokratikus. Optimista is. A természet és a neveltetés közötti vita folytatódik. Az elme nem üres lap. De nincs teljesen előre programozva sem. A tapasztalat számít. A veleszületett struktúrák számítanak. Az igazság a kettő között van. A tabula rasa az egyik véglet. Nem a teljes igazság. De erőteljes gondolat.