Sok axont egy többrétegű, lipidekben gazdag membránhüvely borít, amelyet mielinnek neveznek. A hüvelyt a központi idegrendszerben oligodendrociták, a periférián pedig Schwann-sejtek termelik. A hüvely nagymértékben megnöveli az akciós potenciál vezetésének sebességét azáltal, hogy lehetővé teszi az ingerület ugrását a Ranvier-i régió szabaddá vált csomópontjai között.

A mielin csökkenti a jelátvitel metabolikus költségeit, és trofikus támogatást nyújt az axonnak. Kialakulása jelentős fejlődési esemény; az emberi asszociációs pályák mielinizációja a korai felnőttkorban is folytatódik. A mielint elpusztító betegségek, mint például a szklerózis multiplex, lassítják vagy blokkolják az ingerületvezetést, és számos neurológiai tünetet okoznak.

A remyelinizáció spontán módon is bekövetkezhet, vagy új terápiák fokozhatják, bár gyakran hiányos. A mielin vastagságának és az axon átmérőjének pontos illeszkedését az aktivitás, valamint az axon és a glia közötti jelátvitel szabályozza. A mielin mennyiségi meghatározását célzó képalkotó módszereket egyre inkább biomarkerként használják mind a kutatásban, mind a klinikai vizsgálatokban.

• Zsíros szigetelőhüvely az axonok körül
• Felgyorsítja a vezetést a sóterjedés útján
• Oligodendrociták és Schwann-sejtek termelik
• A demyelinizáló betegségek célpontja